Barátok
Hát vége
2010.02.08. 22:18 | Singapur | 1 komment
Azt hiszem ez sok mindenkit váratlanul ért, de kapcsolatom Péterrel véget ért. De ő birtokolja az eddigi leghosszabb kapcsolat címet:) És ebben "csak" egy rossz hónap volt, na jó, talán kettő, ha összevonjuk a rossz napokat...na jó, nem akarom túltárgyalni a dolgot. Szép volt, jó volt, de ennyi volt. Azért megmaradunk barátoknak. Én hiszek ebben, és nem is táplálok iránta semmilyen ellenséges érzést. Csak barátit. Ez is valami szerintem.
De remélem nem okoztam nagy fájdalmat, azt nem akartam…:(
...
2010.02.06. 20:58 | Singapur | Szólj hozzá!
Egyedül vagyok, magányosan, meggyötörten, félve. Nem tudom mi lesz velem, nem tudom ki lesz velem, hogy lesz-e részem bármi jóban még az életben, vagy már csak szenvedés, és bántás marad nekem? Lesz még, aki anyunak szólít majd? Lesz, aki szerelmesen átkarol? Lesznek barátaim, akikkel mindent meg tudok majd osztani?
Félek. Eddig bármi rossz történt, túl tettem magam rajta, de most nem megy, nem tudom mit tegyek, hogy mivel tennék kevésbé rosszat. Hogy mi fájna kevésbé nekem. Nagy bajt érzek magam körül és mint egy fal körülzár. Nincs menekvés, nincs kiút, nincs az ajtón zár, se rés. Nincs innen többé menekvés. Már az álmaimba se menekülhetek. Már ott is csak a fájdalom, a bánat él, és hiába alakítanám, valami mindig rosszul sül el, valami mindig rossz. Már nem merek álmodni sem egy szebb jövőt, mert nincs, akivel megálmodhatnám, nincs, akinek szavát elhinném, akinek szívem átadnám. Félek élni, mert csak fájdalmat okozok, és félek meghalni, mert ezzel is csak bántanám a családom. Beérem azzal, mi jót eddig tettem, és meghúzom magam, beszállok a mókuskerékbe és hagyom, hadd fásuljon meg életem minden egyes perce, vágyaktól, reményektől, szerelemtől mentesen és megfosztva.
Nem tudom, mit akartok tőlem, nem vagyok már használható. Teszem a dolgom, de nem tudom viszonozni, amit adtok, így ne is adjatok, hagyjatok magamra, hogy legalább a bűntudat elkerüljön. Nélküle is épp elég nehéz. Tudom, Isten csak annyi rosszat mér ránk, amennyit még elbírunk viselni, de tényleg így van ez? Hány, de hány ember roppant össze ezen elmért súlyok alatt, és lett roncs. Nem akarom így végezni, ezért kell kérnem, hagyjatok itt, hagyjatok a szennyben és mocsokban, magam alatt, bezárkózva, élettelenül.
Ez nem élet, csak árnyék vagyok, egy zúgolódó visszhang, egy elmosódott emlék, egy megégett fénykép, egy senki. De jó így nekem. Nem kell több. Nem kell, hogy ismerje nevem a világ. Csak én kellek, a mindennapos monotonitás, az érzelemvesztett, kies lét, itt a Földön, amíg valaki úgy nem dönt, lejárt az időm, és továbbállok egy szebb lét reményében..
Könyvek
2010.02.05. 11:32 | Singapur | Szólj hozzá!
Elolvastam a szünetemben megint egy pár jó könyvet.
Igaz, hogy ez ifjúsági irodalom, de azért úgy gondolom nem áll messze tőlem, és azoktól, akik felnőttként szeretik a különös, furcsa, és nem e-világi dolgokat. Darren Shan vámpírkötetének olvastam el a fennmaradó 7.-12. részig, és azt hiszem itt le is zárult a történet. Nagyon jó, és egyáltalán nem nehéz olvasmány, és nem is túl vastag egy könyv: 220-250 oldal egy rész, és én mondom, hamar el lehet tüntetni a kupacot.
A másik a Misztéria című könyv Peter Freund-tól. Ebben is varázslat van, és persze a fiatalok rájönnek, hogyan lehet utazni a két világ között, és legyőzik a rosszat. De addig, míg ez megtörténik, ki kell állniuk pár próbát, és nehézséget, és fájdalmat is. Nem minden a dolog szép, és boldog oldala, tehát szerintem elég jól tükrözi a valóságot, csak kicsit mégis máshogy.
A harmadik pedig a Percy Jackson és az Olymposziak sorozatból a Villámtolvaj utáni 2. kötet volt: A szörnyek tengere Riordan, Rick-től. Az első részben megismerkedünk a főhőssel. Megtudunk róla majdnem minden fontos dolgot, és azt is, hogy miről fognak szólni kb. a részek. Harcolni fognak az ellenségeikkel, mert ők az Olymposzi istenek leszármazottai, és üldözik őket a szörnyek. Csak egymásban bízhatnak, és egymásnak segíthetnek. Van egy hely, ahol összegyűlnek, és edzenek, ahol biztonságban vannak. Ez a félvér tábor. Percy apja Poszeidon, és az első részben vissza kell szereznie Zeusz villámát, hogy ne legyen háború. Ez persze sikerül neki, de addig elég sok, és veszélyes kalandon megy keresztül barátjával, Annabeth-el, aki Athene lánya, és a kecskével, Grover-rel. A második részben pedig az aranygyapjút kellett visszaszerezniük.
